Azt mondják, a tenger és az óceán minden vízcseppje emlékeket hordoz. Ma pedig egy olyan ember legendáját mosták nektek partra, aki a DC univerzumában a vizek leghatalmasabb ura. Következzen hát Aquaman története...
Évezredekkel ezelőtt egy üstökös csapódott a Földbe, és Atlantisz ősi civilizációja ennek következtében a víz alá süllyedt. Ám az atlantisziak a katasztrófa ellenére is életben maradtak, nagyrészt bölcs királyuk, Orin előrelátásának köszönhetően. Az özönvíz előtt a király ugyanis parancsot adott egy, a Poszeidonisz városát megóvó kupola megépítésére, és ezzel megmentette népét a pusztulástól. Az atlantisziak ekkor már rég két pártra oszlottak: egyesek a tudományban hittek, mások a varázslat elkötelezettjei voltak.
Ez szakításhoz vezetett Orin, és testvére a varázsló Shalako között is. Shalako vallási fanatikus volt, és mindazokat, akik a tudományban hittek, eretneknek nyilvánította. Létrehozott egy mágikus védőmezőt a részben elpusztult Tritonisz városa körül, ahol megalapította saját atlantiszi kolóniáját. Az ikervárosok sokáig azonos ütemben fejlődtek, egészen addig, amíg Orin tudósai fel nem találtak egy szérumot, ami lehetővé tette az atlantisziak számára, hogy a kupolán kívül is élhessenek.
A szérum valódi vízi lényekké változtatta őket, mutálódott testük ellenállt a mélység okozta nyomásnak, a légzést pedig felváltotta náluk a vízlégzés. Orin ezt a tudományos felfedezést megosztotta a tritonisziakkal is, ám Shalako varázslattal megátkozta népének azon tagjait, akik bevették a szérumot. Ők pikkelyeket és uszonyokat növesztettek, és az évszázadok múlásával a tritonisziak halfarkú lényekké váltak, akiket sellőkként ismerünk. Shalako életével fizetett azért, hogy ilyen sorsra kárhoztatta népét, és a dühös tömeg agyonverte. A varázsló még utolsó leheletével is az atlantisziakat átkozta. Unokája, a pikkelyes Kordax, szőke hajjal született, és megpróbálta elfoglalni Poszeidoniszt. Bár terve nem járt sikerrel, de az atlantisziak a szőke hajat ettől kezdve a gonosz jelének tekintették, amely a királyi család mágikus és őrült voltára emlékeztette őket.
Több száz évvel később, Atlanna királynő szőke hajú gyermeket szült, aki a nemes ős után, az Orin nevet kapta. Az alattvalók nyomására – akik attól rettegtek, hogy egy napon ő is gonosszá válik - a szőke kisfiút azonban a királyi család végül a Kegyelem Zátonyára (Mercy Reef) vitte, és sorsára hagyta. Orin életben maradt, és mint kiderült, nemcsak a vízben, de a szárazföldön is tudott lélegezni (népének tagjai elvesztették ezen képességüket a szérum miatt). Orin-t egy delfincsapat fogadta be, és egészen kamaszkoráig velük élt. Orin egy napon a part közelében találkozott egy Arthur Curry nevű világító torony őrrel, aki magához vette a különleges fiút. Curry megismertette vele a felszíni világ csodáit, és megtanította neki az angol nyelvet. Ám apa-fiú kapcsolatuknak hamar vége szakadt, amikor ellenséges atlantisziak megtámadták őket. Curry megküzdött velük, hogy ne találhassanak rá Orin-ra, de hősiessége miatt életét vesztette. A haldokló toronyőr mindenét Orin-ra hagyta, még a nevét is, így hát az atlantiszi fiú büszkén nevezte magát eztán Arthur Curry-nek.
Orin, vagyis Arthur a támadás alatt tudta meg, hogy vannak hozzá hasonló emberi lények, akiknek a világ tengerei és óceánjai jelentik az otthont. Arthur elindult a nagyvilágba, hogy felkutassa gyökereit. Vándorlásai során először Alaszkába jutott el, ahol beleszeretett egy Kako nevű eszkimó lányba. Szerelmüket a lány féltékeny rokona, Orm Marius nem nézhette tétlenül, és rátámadt a lányra, aki súlyos sérüléseiből csak nehezen épült fel. Kako családja azonban elüldözte Arthur-t, aki így ismét otthontalanná vált. Arthur minden erejét latba vetve próbálta megtalálni Atlantiszt, míg végül véletlenül bukkant ősi birodalmára.
Ám hazatérése korántsem volt örömteli. A víz alatti királyságot irányító Junta, elfogatta Arthur-t, és narancssárga-zöld rabruhát adva rá, szolgasorba kényszerítette. Emberfeletti erejét használva Arthur bármikor megszökhetett volna, de ő mindenképpen meg akarta találni anyját, aki ekkor már szintén börtönben sínylődött. Arthur még élénken emlékezett anyja arcára csecsemőkorából, és biztos volt abban, hogy ha láthatja, rögvest felismeri. Végül meg is találta az asszonyt, és megkérte egyik rabtársát, Vulkót, hogy tanítsa meg az atlantiszi nyelvre, hogy beszélhessen az anyjával, ha újra találkoznak. Ám szerencsétlenségére az asszony még azelőtt meghalt, hogy egy szót is válthattak volna. Arthur ekkor szörnyű haragra gerjedt, kitört a rabságból és elhagyta Atlantiszt.
A következő években Arthur tökéletesítette a tengeri lények feletti telepatikus hatalmát, de egyre elszigeteltebben élt, kerülte a kapcsolatot a földi és az atlantiszi világgal is. Amikor a szuperhős Flash az óceán hullámain üldözte a Trükkmestert (Trickster), Arthur a felszínre úszott, hogy megnézze a harcot. Díszes rabruhája, és az övén látható atlantiszi jelkép miatt a civilek Arthur-t is szuperhősnek gondolták. Így magától értetődő volt, hogy mikor Arthur segített Flash-nek elfogni a Trükkmestert, a sajtó beharangozta egy új metahumán hős – Aquaman – feltűnését. Arthur örömmel fogadta el a rá kiosztott szerepet, és a vizek védelmezője lett, később más szuperhősökkel egyetemben, alapítója lett az Amerikai Igazságligának.
Amikor Arthur visszatért Atlantiszra, már nem számkivetett volt, hanem hős. Maga Atlantisz is megváltozott. Aquaman szökése után forradalmat indított el, és egy új kormány – köztük Arthur egykori cellatársa, Vulko is – megdöntötte a régi elnyomók hatalmát. Aquaman poszeidoniszi látogatása során tudta meg, hogy anyja egykor Atlantisz királynője volt. Amikor a nép felkérte őt királyának, azt az anyja miatti tiszteletből fogadta el. Aquaman végre rátalált a boldogságra, amikor feleségül vehette Merát, aki kisfiút szült neki, az ifjabbik Arthur Curry-t. Aquamanként bajtársra is lett, Aqualad személyében. Úgy tűnt Aquaman végre olyan családra és otthonra lelt, amilyenre mindig is vágyott, de egyszer csak mindennek tragikusan vége szakadt.
Aquman egy másik víz alatti város segítségére sietett, amely ősi ellensége, Black Manta zsarnoki igáját nyögte. Aqualad és az ifjabb Arthur is vele tartott küldetésén. Manta azonban váratlanul csapott le rájuk, és a támadás során megölte Aquaman fiát. Aquaman-t szörnyen megviselte fia halála, de igyekezett túltenni magát a történteken. Felesége, Mera azonban súlyos depresszióba zuhant és elhatalmasodott rajta a bánat. Az ifjabb Arthur haláláért férjét okolta, és elhagyta Aquaman-t. Aquaman családja darabokra hullott, ő pedig lemondott trónjáról, és elhagyta Atlantiszt. Az Amerikai Igazságliga egy találkozóján kifogásolta, hogy egyes tagok nem teljes munkaidőben állnak a szervezet rendelkezésére, ezért egy kevésbé tapasztalt, de elszánt hősökből álló alegységet hozott létre a Ligán belül, akikkel Detroit városában rendezett be főhadiszállást.
Akármennyire is tiltakozott ellene, Aquaman nem tagadhatta meg atlantiszi örökségét. Vulko átadta neki az Atlantiszi Krónikák (Chronicles of Atlantis) nevű ősi könyvet, amelyből Aquaman végre megtudhatta a teljes igazságot családjáról. Anyja magas társadalmi rangjából arra következtetett, hogy apja is az arisztokrácia tagja lehetett. Ám anyjának, egy a Krónikákba tett bejegyzéséből kiderült, hogy apja valójában egy Atlan nevű több ezer éves varázsló. A Krónikák másról is szóltak. A könyv megjövendölte, hogy Atlantisz trónjáért mindig két testvér fog vetélkedni. Aquaman számára nyilvánvaló volt, hogy ő az egyik fivér, de ki lehet a másik? Végül kiderült, hogy az nem más, mint az eszkimók között megismert Orm Marius.
Orm felvette az Óceánok Ura álnevet (Ocean Master), és számtalan alkalommal összecsapott Aquaman-nel. De sokáig egyikük sem gyanította, hogy közös apjuk révén, ők ketten féltestvérek. Az Óceán Ura eleinte high-tech fegyvereivel próbálta meghódítani Atlantiszt, de végül a mágia útjára lépett. Így történt, hogy az Óceánok Ura és Aquaman, testvérekből halálos ellenségekké váltak, miként évszázadokkal korábban az első Orin és Shalako. Az a tudat, hogy sorsa egy könyv által előre elrendeltetett, az őrületbe kergette Aquaman-t, és mindenkitől távol, egy víz alatti barlangban húzta meg magát.
Amikor Aquaman előjött önkéntes száműzetéséből, ismét új ember volt. Már nem úgy nézett ki mint egy sablonos szuperhős, hosszú vad hajsörénye volt és dús szakálla. Ezek a külső változások, a mélyebb, belső átalakulás jegyei is voltak. Aquaman régóta elfojtott dühe a felszínre tört, és emiatt cinikussá vált. Immár nem Arthur-nak nevezte magát, hanem Orin-nak, levetve ezzel földi örökségét. De dühe sem védhette meg a Kharübdisz (Charybdis) nevű gonosztevőtől, aki a tengerek urának hatalmára tört. Párviadaluk elkerülhetetlen volt, és eközben Kharübdisz egy piranjákkal teli medencébe szorította őt. A húsevő halak, csontig lerágták Aquaman bal kezét, és eztán a hős egy szigonyt illesztett csonkolt karja helyére. Ezt később, egy a S.T.A.R. Laboratóriumból szerzett kibernetikus szigonnyal helyettesítette. Aquaman immáron bűnüldözőből, végleg félelmetes tengeri harcossá vált.
Aquaman átalakulása jobbkor nem is történhetett volna, hiszen nem sokkal később, már a tengeri népek seregét vezetve az egész bolygó megmentésére kellett sietnie. Megdöbbent amikor megtudta, hogy Poszeidonisz városa egy ősi, koponya alakú űrhajón nyugszik. Az űrhajó önálló tudattal rendelkezett, és telepatikus kapcsolatba lépett Aquaman-nel. A földönkívüliek eonokkal ezelőtt megpróbálták meghódítani a Földet, és most visszatértek, hogy bevégezzék feladatukat. Aquaman felkereste Atlantisz öt városát, és szövetséget hozott létre köztük a megszállók ellen. A konfliktus végül a földönkívüliek visszavonulásával fejeződött be. A csaták során Poszeidonisz a tenger mélyéről a felszínre emelkedett. Több évszázadnyi elszigeteltség után, Atlantisz és fővárosa Poszeidonisz ismét világhatalommá vált, Aquaman pedig befolyásos vezető lett.
Amikor a világot újabb globális veszély fenyegette, Atlantisz és Aquaman az arcvonalban foglaltak helyet. Az Imperiex-nek nevezett entrópikus energialény, a Földet jelölte ki pusztító hadjárata következő célpontjául. Aquaman Poszeidonisz felett megküzdött Imperiex robot-szondájával, és a bekövetkező hatalmas robbanás megölte őt, és elpusztította Atlantiszt. Ám hamar kiderült, hogy az egykori Aqualad, aki most Tempest néven volt ismert varázsló, megmentette Atlantiszt, mégpedig úgy, hogy mágiával a háromezer évvel korábbi múltba teleportálta. Az ősi obszidián korba visszaküldött mai atlantisziak saját őseik fogságába estek. Gamemnae, az atlantisziak főpapnője élő víztömeggé változtatta Aquaman-t. Tizenöt éven át sínylődött ebben az alakban, mígnem az Igazságliga visszautazott a múltba, és megmentette őt, valamint a népét.
Ám Aquaman hazatérése egy félelmetes titokra is rávilágított. Még az obszidián korban, a víztömbbe zárt Aquaman özönvízzel sújtotta Atlantiszt, és emiatt a birodalom hamarabb süllyedt a tenger mélyére, megváltoztatva ezzel a nép jövőjét. A jelenkorban, Aquaman-t a nép elítélte a bűnért, és fejvesztés terhe mellett száműzték Atlantiszról. Aquaman egy látomásából rájött, hogy képes eljutni a Titkos Tengerhez, egy, a való világgal párhuzamosan létező vízi birodalomhoz. Itt találkozott a Tó Hölgyével, aki egy varázs erejű vízből készült bal kézzel ajándékozta meg őt. Nem sokra rá Aquaman – vagyis Arthur, mert időközben visszavette emberi nevét – egy újabb drámai esemény középpontjában találta magát.
Amikor egy földrengést követően fél San Diego a Csendes-Óceánba süllyedt, Arthur az elsők között sietett a katasztrófa helyszínére. Hihetetlen dologra bukkant az elsüllyedt romok között, túlélőket talált, méghozzá olyanokat, akik már nem tudtak a szárazföldön, csak a vízben lélegezni. Egy nyomozás során kiderült, hogy San Diego lakosságát valaki egy, az Aquaman DNS-éből kinyert mutagenetikus vírussal fertőzte meg. Így amikor a város elsüllyedt, a lakói vízlégzőkké váltak. Arthur tudta, hogy talán ő az egyetlen aki segíthet a túlélőknek alkalmazkodni a víz alatti élethez, ezért a Sub Diego névre átkeresztelt város védelmezője lett.
A dolgok eztán még rosszabbra fordultak. A Végtelen Világok Krízise során a Szellem (Spectre) elpusztította Atlantiszt, és a birodalom lakói szétszóródtak a világban. Ugyanekkor Arthur a fekete mágiához folyamodott, hogy Sub Diego egy részét visszaemelhesse a szárazföldre. A varázslat sikeres volt, de Aquaman megfizette az árát – a Mélység Lakójává (Dweller of the Depths) változott, egy zavarodott, polipkarú teremtménnyé, akinek semmi emléke nem maradt múltjáról.
A teremtmény végül találkozott egy vízlégzővel, aki Arthur Joseph Curry néven mutatkozott be, és mint Aquaman, most kezdte hősi pályafutását. Idővel persze fény derült az igazságra, Arthur Joseph valójában, Aquaman nevelőjének, a világítótorony őrének, az unokaöccse. Arthur Joseph tudós édesapja, évekkel korábban, Aquaman génállomnyát használta arra, hogy megmentse fia életét. A tudós mintát vette Aquaman vízkezéből, és ezzel feltámasztotta, az akkor halott Arthur Joseph-et, aki nemcsak Aquaman génjeit, hanem lelkének egy részét is megkapta. Ám mielőtt Arthur Joseph feltárhatta volna kettejük teljes kapcsolatát, a Mélység Lakóját megölték. Ám Aquaman/Orin lelke az új Aquaman-ben tovább élt.
Én Ben voltam, és sodródjatok el a galéria felé is, amely számos érdekes képet tartogat még nektek Aquamanről. Sziasztok!
Képgaléria
