Ma a Sam és Twitch kötet utolsó történetét hoztam nektek mutatóba, a címe Boszorkányság!
Sziasztok Vadászok!
A héten megnyitottuk boszorkánykonyhánkat, ahol a menzás kajákhoz hasonlóan a békaláb és a kígyóbél az alapvető hozzávaló. Ezért ma a Sam és Twitch kötet utolsó történetét hoztam nektek mutatóba, a címe Boszorkányság (Bendis-Ponticelli, Infinity 2019.). SPOILEREK következnek!
„Twitch, ez a boszorkányság meg hókuszpókusz szarság… Öreg, nem… nem értem. Egyszerűen nem tudom felfogni. Nem így működik az agyam. Hiába vagyunk azok a tökös anyaszomorítók, akik vagyunk, semmit nem jelent. Ez valami hátborzongató szarság.”
(részlet a képregényből, ford.: Kóbor Róbert )
A történet azzal indít, hogy a tavaszi napéjegyenlőség ünnepén összegyűlnek a boszorkányok szokásos szertartásukra. Szépen ledobják a textilt, és Évakosztümben ugrálják körbe a tűzrakást. Hirtelen egy futóbajnokra téved a tekintetünk, akinek a tekintete egy karóba tűzött boszorkány fejére és a tűzre. Snitt. Sam és Twitch helyszínelnek. A szexi boszorkányokat lefejezték, testüket a tűzre dobták. Sam be is dob egy croissant. Megéhezett. Lényegében bármilyen véres tetthely közepén képes benyomni egy fél pizzát.
Indulhat a buli. Igazi krimi. Belecsöppenünk egy teljesen életszagú történetbe, a főszerepben a nyomozókkal. Ebben a kötetben Spawn árnyékával sem találkozol. Itt a kopók a lényeg, és ahogy szimatot fognak.
Tanúi lehetünk a nyomozásnak az elejétől a végéig. Tanúkat hallgatnak ki, akik szintén „boszorkányok”. Utóbb kiderül, hogy elég sokan vannak, viszont látszólag semmiféle természetfölötti vagy okkult dolog nem játszik közre a gyilkosságokban. Látszólag. Ezek a boszorkányok a természettel, a földdel való harmonikus együttélésben hisznek, egyfajta vallási közösség. Látszólag. Sajnos hiába indul el a nyomozás szinte azonnal, ez nem akadályozza meg a gyilkost, hogy még többen essenek áldozatául az általa boszorkányoknak hitt (?) nőkből.
Ami nagyon tetszett a képregényben, hogy a nyomozás tényleg nagyon életszerű. A nyomozók brainstormingja az egyik hulla mellett lebilincselő, az ügy végső megoldása pofonegyszerű. Ugyanis a gyilkos hibát vét, egy chatszobában elárulja magát, lekérdezik az internetszolgáltatótól az adatait, és őrizetbe veszik.
Kiderül, hogy teljesen bolond. Azt hiszi, hogy egy átok ül rajta. Ugyanis a nagypapája egy 1962-es boszorkányperben „bíráskodott”, ahol az ártatlanul meghurcolt és kivégzett nő megátkozta. Ez az átok pontban éjfélkor fog beteljesedni, és a gyilkos várja a szörnyű kínok közötti halált. Tényleg megőrült.
A boszorkány-mészáros éjfél után nem sokkal pontosan akkor hal meg szívrohamban, amikor az egyik boszi elfúj egy bizonyos gyertyát. Isteni igazságszolgáltatás? Esetleg a véletlen műve? Vagy igazi boszorkányság van a dologban? Ki hisz még az ilyesmikben? Én biztosan nem. Hülyének néztek?
Sziasztok!
-Jimbo-