S majd hideg lesz akkor, Ha kihuny a Fény, Mert a Tűz melege nélkül, Jön a Mélysötét. S minden mi élt, Majd a Sötétbe vész. Úgyhogy éltesd a Tüzet, S a Napot Dicsérd! - Hunter
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy játékfejlesztő cég, a FromSoftware, aki úgy gondolta, pokollá teszik az életünket…
Órákra, egész éjszakákra láncolnak oda a géphez, vagy a konzolhoz, hogy nyughatatlan lélekkel menjünk neki újra és újra ugyanannak a boss-nak, vagy pályaszakasznak, míg végül az egymilliomodik próbálkozás meghozza a várva várt sikert és a mennyei örömöt.
Persze az örömhöz vezető rögös út nincs kikövezve előttünk, sőt, kisebb-nagyobb szakadékok tarkítják az ösvényt.
Mire ténylegesen élvezetet okozna, addigra bizony kemény órákat kell beleölni a Dark Souls nevezetű lélekölő játékba.
S ha egy nem is lenne elég, akkor mindjárt 3 rész is rabolhatja a drága szabadidőnket, egy egész trilógiát adott ki a fent említett videojáték-fejlesztő csapat.
A trilógia összes része kivétel nélkül baromira nehéz, már a bevezető után az első npc is súlyos fennakadásokat okoz a kevésbé tapasztalt játékosok számára. Nekem, mint rutinos játékosnak, nekem is sokszor fejfájást okoznak a különféle szörnyek, akik az életemre törnek. Büszkén vallom, hogy néha a futás a legjobb megoldás egy pályaszakaszon való túljutásra.
Bár a 3 rész teljesen elkülönül egymástól, nekem valahogy mégis nagyon egybefolyik az egész, egy közös komplex élményt ad, még úgy is, hogy azt sem tudom, hogy mi történik a játékban.
Persze ez barokkos túlzás, de az tény, hogy a készítők túl sokat bíznak a fantáziánkra és nem tolják a képünkbe a történet lényegét.
Érdemes figyelni a párbeszédekre, már aki szóba áll veled és nem akar „megbillogozni” és a különféle tárgyak és eszközök leírásaira, hiszen mind-mind tartogat néhány információ morzsát melyek így adnak egy kerek, egész sztorit.
Hogy lássátok, milyen mély filozófia is húzódik a néha fogcsikorgatóan nehéz játék mögött, pár szóban szólnék a történetről.
Egyfajta teremtés-történettel szembesülünk a cselekmény során, ahol is a „semmiből” megjelent a meleget, a fényt és az életet adó tűz. De a tűz fénye árnyékot is vetett, hiszen a fény és a meleg nem létezhet a sötétség és a hideg nélkül.
Így vált a világ két részre, melyek nem egymás ellentétei, hanem egymást éltető erők, párhuzamok.
A visszaszámlálás elkezdődött, ha nem táplálják, kialszik a tűz, de vele együtt a sötétség nem pusztul el, hanem ellentétben, sokkal nagyobbá, hatalmasabbá válik, míg végül fel nem emészt mindent, mi él.
Az egyensúly megtartása komoly feladat, a tűz őrzőjének kezében van a világ sorsa, rajta múlik, merre mozdul a mérleg nyelve.
A feladat adott, most már csak a játékosokon, azaz rajtunk múlik minden.
Nem Superman-ként és nem is Vasemberként kell ezt a feladatot teljesíteni, hanem egy elátkozott, rothadó, csúf élőholtként kell helyt állnunk, néhol egy szál alsónadrágban.
Csúnya egy átok, ami azt eredményezi, hogy az emberek minden egyes haláluk után egyre inkább elvesztik emberi mivoltukat, emberségüket, végül megbolondulnak és üres porhüvelyek lesznek csupán.
Nem egyszerű a zombilét ebben a kárhozott világban, minden megnehezíti az amúgy is nyomorult életünket, de közben még vadásznak is ránk, vagy másutt karanténba helyeznek egy börtöncellába, ahonnan jó eséllyel nincs kiút.
Itt kezdődik a mi történetünk, innentől miénk az irányítás, éltessük a tüzet!
Természetesen egy ekkora rajongótáborral rendelkező játék sem maradhat prémium gyűjtői cuccok nélkül, meg persze mi sem. ????
A különböző gyűjtői kiadások, a limitált fémtokok, press kit-ek és spéci szobrok mellett a játék harmadik részéhez kiadott a cég egy úgynevezett Prestige Edtition-t is.
A csomag tartalmazza a teljes gyűjtőijét a harmadik résznek, ezáltal a fémtokba csomagolt játék bővített verzióját, a Red Knight-ot ábrázoló szobrot, három darab felvarrót, egy posztóra nyomott térképet és egy nagyméretű, keménykötéses művészeti albumot is.
A Prestige Edition ezeken kívül tartalmaz egy közel 50 cm-es szobrot, mely Yhorm-ot, az óriást ábrázolja.
Erősen limitált, a szoborból összesen 2000 darab látta meg a napvilágot, vagyis a Mélysötétet, az Abyss-t.
Anyaga: műgyanta, műanyag és szőrme
Yhorm karaktere azonkívül, hogy az egyik főellenség a játékban, az egyik legközkedveltebb npc és a legmegindítóbb mellékküldetés-szálhoz köthető. Hiszen itt ismerhetjük meg a kedves, gyakran csak hümmögő „hagymalovagot” Siegward-ot, Catarina lovagját, akinek feltett szándéka, hogy régi barátját és bajtársát felszabadítsa a gonosz befolyás alól.
A szobor egyébként egy a hatalmas bárdján támaszkodva várakozó pozícióban ábrázolja az óriást, mintha csak a trónterembe invitált vendégeit fogadná ünnepélyesen.
Arca helyett egy nagy fekete lyuk tátong, mintha csak a sötétségbe megtestesítője állna velünk szemben.
A vállvértjéből szőrmeszálak merednek ki, melyek jellemzők az egész játék látványvilágára, ezzel erősítve bennünk az érzést, hogy mindenből a sötétség árad.
Ha már felhoztam Siegward-ot, aki a három játék alatt az egyik kedvenc karakterem, akkor megemlíteném a számomra legfélelmetesebb ellenfeleket, az Irithyll városa alatti csatornákban a víz felszínén lebegő női hulláknak álcázott pókszerű szörnyetegeket is, akik már mozdulatlan állapotukban is groteszk látványt nyújtanak, de mikor a dologként, egy csupafog-fajzatként próbálják ránk vetni magukat, az maga a rémálom.
Yhorm festése a Dark Souls világába tökéletesen passzoló mestermű, mely a fakó borongós alapszínei mellett mégis többsíkú és csak közelebbi szemrevételezés után vehetünk észre olyan apró elemeket, mint pl. a szőttesén elhelyezkedő aranydaru szimbólum.
A másik szobrot, a Red Knight-ot az alapjáték utolsó ellenségeként ismerhetjük meg és ha jól emlékszem, akkor ez még a harc könnyű szakasza, amikor ezt a két handzsárt forgatja.
Red Knight 27 cm magassággal bír és teljes egészében műanyagból készült.
Ez a különlegesen jól sikerült gyűjtői kiadás nem az első, és nem is az utolsó a cég által felsorakoztatott csomagok hosszú sorában, hiszen már a második részhez is kaptunk egy csodaszép faládát, ami a játékből ismert fegyverek és pajzsok 1/6-os méretarányú fém másolataival volt tele, de a Bloodborne-höz kiadott Nightmare Edition is veri napjaink legtöbb gyűjtőijét.
Feltehetném a manapság divatossá vált kérdést: Kinek is ajánlom?
De a válasz pofon egyszerű, kb. senkinek, csak a legelvetemültebb rajongóknak.
A kezdeti kicsit magas árához képest manapság nagyon-nagyon magas az ára, ha egyáltalán találni belőle.
Ha már szóba került a Bloodborne is, akkor elárulom, hogy a Nightmare Edition, de a Dark Souls Trilogy collector-a is hamarosan bemutatásra kerül.
Cheryl és Hunter
Képgaléria
